Isten sokszor az egyház ajtaján belülről kopogtat kifelé

Szerzőnk, Laborczi Dóra összegyűjtötte, hazavitte, megfőzte és most a Kerkult olvasói elé tárja az első általa szerkesztett lapszámát az Egyházfórum folyóiratnak.

Engedjétek meg, kedves KerKult-olvasók, hogy megosszam veletek az elmúlt időszak egyik leginspirálóbb feladatát, amivel egy nagy dilemma is jár: hogyan tudok egyszerre két hasonló profilú és célközönségű felületet szerkeszteni? Hiszen az Egyházfórum sokban hasonlít a KerKult-substack közösségéhez: mindkettő kortárs közéleti, kulturális párbeszéd tere szeretne lenni a hívő, gondolkodó emberek hangján.

A KerKult persze kicsit mégis más, megenged akár ehhez hasonló, személyesebb hangvételű posztokat, több kísérletezést, nyelvi közvetlenséget is; ketten működtetjük, és vagyunk érte felelősek, ezért talán inkább egy start-uphoz hasonlít. Az Egyházfórum pedig egy klasszikus formátumú, 37 éve létező folyóirat (pont annyi, mint amennyi én vagyok), és nekem tetszik az a lehetőség, hogy ki lehet bontani mélyebben olyan témákat, amelyeknek alig van médiafelületük vagy az online fogyasztási szokások szerint túl hosszúnak minősülnek.

Kifejezetten a KerKult olvasói számára szeretném kicsit személyesebben bemutatni most az első, általam szerkesztett Egyházfórumot, és nem titkolom, hogy nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre.

A lapszám fókuszában az exodus, a kivonulás motívuma áll. Elsősorban a 2022-es népszámlálás történelmi egyházakra vonatkozó eredményei miatt választottam ezt a tematikát. Korábban itt, a Kerkulton is írtunk róla: ennek a mérlege az lett, hogy a legtöbb történelmi felekezet, a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok is nagyon sok tagot veszítettek. Ezzel párhuzamosan más vallási csoportok valamelyest növekedni tudtak, illetve a kifejezetten felekezet nélküli keresztények létszáma is nőtt. (Erről Rosta Gergely szociológus írt egy nagyon alapos elemzést a lapba.) Megjelenik a borítón a másik fontos fókusz: Ferenc pápa szinodális reformja is. Fontos karaktere még a lapnak, akit szintén kiemeltünk a címlapon, Darvas-Tanácsné Novák Eszter református lelkész, az Egyházfórum Alapítvány által minden évben kiosztott Fidentia Pro Ecclesia, vagyis Bátorság az egyházért emlékplakett idei kitüntetettje. Az ő laudiációját is elolvashatjátok ebben a lapszámban, ezt egyébként Bolba Márta evangélikus lelkész mondta el az átadón. 

Az újság formátumát megörököltem, nagy változtatásokat nem eszközöltem rajta, így a belső borítón maradt a tartalomjegyzék, majd egy – dupla – szerkesztői előszó következik. Annak különösen is örülök, hogy Pongrácz Mária, aki elődöm volt, és több mint tíz éven át szerkesztette ezt a lapot, írt egy elköszönést-átadást, én pedig összefoglaltam a szerkesztői célkitűzéseimet az első oldalakon (ezt egyébként itt el is olvashatjátok). Az átadás egyébként gördülékenyen ment, és úgy érzem, hogy könnyű kapcsolódnom ahhoz a szerzői gárdához és szellemi műhelyhez, amit az Egyházfórum eddig is képviselt. 

Népszámlálás 2022

Remélem, hogy ez az újság nyomokban már tükrözi azt, amit a nyomtatott lapok műfajában engem inspirál, hogy az online felületek aktualitásokat hajhászó, legalábbis azokat tükröző tulajdonsága mellett ebben a formátumban a jelenségek mögé lehet nézni, és lehetőségünk nyílik jobban elmélyülni egy-egy témában olyan keresztény véleményformálók és szakértők segítségével, akik egyébként talán kevesebb figyelmet kapnak.

Ebben a számban több ilyen szerző is szerepel, és abszolút ilyen szakértői anyag lett Rosta Gergely már említett elemzése, Kivonulás vagy elmozdulás az individuális vallásosság irányába? címmel. Ennek egyik megállapítása az, hogy a magyar vallási változás egyik jellemzője a felekezethez kötődő vallásosság lassú csökkenése, és a csökkenés lehetséges okaira is kitér. Elsősorban azt a kérdést feszegeti, hogy

milyen tényezők játszhattak szerepet abban, hogy a nem válaszolók aránya ilyen magas, több mint negyven százalékos volt.

Ehhez a témához kapcsolódóan még két elemzés található a lapban: Az intézményes egyházak válsága című írást Wildmann János, az Egyházfórum alapítója jegyzi, és nagyon érdekes elemzést ad elsősorban azokról, akik nem a vallástól és hittől fordulnak el, hanem csak az egyházaktól. A következő cikkben erre az írásra is alapoz Csizmadia Zoltán, az Egyházfórum Alapítvány jelenlegi elnöke, aki pasztorális szempontokat fogalmaz meg az egyházon kívül rekedtek megértése felé, és azt fejtegeti,

mi lehet az oka annak, hogy a kilépők elégedetlenek egyházukkal; mit tehetnek azok, akik nem szeretnék hitüket elhagyni, csak a közösségtől fordulnak el?

Szinódus 2023

A lap második nagyobb blokkja a szinodális folyamatokat járja körül. Ez talán nekünk, evangélikusoknak is érdekes lehet, legalábbis nekem érdekes volt ezzel a témával foglalkozni, mert egyébként lehet, hogy elment volna mellettem az az átalakulás, amely jelenleg a katolikus egyházban zajlik. Októberben rendezték meg azt a szinódust, vagyis püspöki tanácsot, amelyben – több érdekes tényező mellett például – először vehettek részt nők is, és kerekasztaloknál vitathatták meg azokat a javaslatokat, amelyeket aztán Ferenc pápa elé terjesztenek. Nekünk a protestáns zsinat intézménye is az eszünkbe juthat erről, mindenesetre ez az esemény nagy gesztus volt, és mindenképpen része annak az átalakulásnak, hogy a hierarchikus, klerikális rendszerből egy kicsit jobban nyisson a katolikus egyház a helyi, körkörös közösségszerveződés felé. Ehhez kapcsolódva Ferenc pápa igehirdetésének – ami a tanácskozás megnyitóján, október 4-én hangzott el – teljes fordítását is közöljük (Huszár Kristóf és Török Csaba jóvoltából). Ferenc pápa elgondolkodtató kérdése itt az:

mi van akkor, hogyha Isten az egyházon belülről kopogtat, hogy mi kiengedhessük őt az egyházzal és az örömhír hirdetésével együtt?

Ezt a folyamatot és a szinodális igehirdetést is kommentálja Gégény István, a SZEMlélek magazin lapigazgatója, aki Rómában közelről is követte az eseményeket, és megállapítja, hogy „a vallási diszfunkcionalitás nem hungarikum”, emellett azt is kifejti, hogy miért fontos, mit látunk, amikor az egyházra nézünk, és mit lát vajon Ferenc pápa, amikor vízióját elénk tárja.

Meghatározó szerző még ebben a lapszámban Mártonffy Marcell irodalomtörténész, teológus, a Mérleg folyóirat főszerkesztője, aki a szinodális folyamat és megújulás alapos és részletes elemzését adja, és felveti azt a kérdést, hogy

tud-e több lenni a szinodális mozgósítás és folyamat egy világméretű lelkigyakorlatnál?

Ebben a cikkben a szinodális folyamat fontosabb dokumentumainak az elérhetőségét is összegyűjtöttük egy keretes részben. 

Exodus forever

Helyet kapott a lapban egy nagyobb teológiai blokk, amelynek a bibliai exodusmotívum megértése az elsődleges célja. Ebben Varga Gyöngyi, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Teológiai Tanszékének vezetője ír a kivonulás biblikus mozzanatának értelmezéséről és arról,

mekkora jelentősége van annak, hogyha nyitottakká válunk a saját fájdalmunkra, és annak elviselhetetlenségéből adódóan elindulunk – a fájdalomból vagy az elnyomásból – kifelé.

Ez egy remekül megírt szöveg, százszor jobban megfogalmazza, mint ahogy én interpretálni tudnám, szóval ezt is jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, akit az exodusmotívum biblikus, mégis nagyon kortárs interpretációja érdekel. Szűcs Kinga – aki az Egyházfórum szerkesztőbizottságának tagja és egyben az Evangélikus Hittudományi Egyetem Vallástudományi Tanszékének tanára – a kivonulás, illetve a pusztai vándorlás motívumának ökológiai perspektíváit mutatja be, és azt taglalja, hogy milyen változásokat hozhat magával az ökológiai szükséghelyzet akkor és most. Hangsúlyozza, hogy „érdemes lehet elidőzni a korábbi válsághelyzetekben szerzett tapasztalatok tanulságainál, mielőtt a szabadulás célját végleg feladjuk, vagy az irracionalitásba menekülünk”. (Spoiler: lesz majd egyébként egy egész teremtésvédelmi, magyarul “zöld” lapszám is a tervek szerint jövőre.) Csepregi András evangélikus iskolalelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola egyetemi docense szintén a kivonulás motívumához kapcsolódva az „anyagi javak a Bibliában” témáját járja körül. 

Bátorság a másmilyenekért

Ajánlani szeretném azt a pasztorálpszichológiai anyagot is, amely a fogyatékossággal élő személyek lelkigondozásának mikéntjéről és az ő megítélésükről szól, ennek szerzője Balázs József Balázs, a Pünkösdi Teológiai Főiskola teológusa. Írásának – szerintem – legfontosabb gondolata az, hogy

„a fogyatékosság nem az egyén sérültségén múlik, hanem a környezet az, ami akadályozza a sérült embert abban, hogy egyenrangúvá váljon a társadalom életében”.

Ezután következik az összeállításunk a már említett Bátorság az egyházért emlékplakett-átadóról, ami talán a folyóirat mellett a leglényegesebb pontja az Egyházfórum Alapítvány működésének. Korábban is sok érdekes egyházi személyiség kaphatott ennek köszönhetően nagyobb figyelmet. Olyanok, akikre egyébként sem a szélesebb, sem az egyházi nyilvánosság nem fordít kellő figyelmet –  tavaly Mékli Attila katolikus plébános kapta ezt a kitüntetést, előtte a díjazottak között voltak Bolba Márta és Honti Irén evangélikus lelkészek. 

Búcsú – egy közösségtől, egy embertől

A könyvajánló rovatunkban én írtam Debora Feldman Exodus című regényéről. Ennek talán a lapszám tematikája szempontjából az a legérdekesebb felvetése, hogy

mit tud kezdeni az atipikus női szerepekkel egy zárt vallási közösség.

A szerzőnő ismertebb, előző regénye, az Unortodox – amiből a Netflix azonos címmel sorozatot is készített – ezt járja körül, és szerintem számunkra, keresztény nők számára is sokszor fájó pont lehet, hogyan tekint ránk az egyházunk, közösségünk. Sokat írtam erről a problémáról ezen a felületen is, de az újságban „rendes” recenziót írtam, tehát ott tényleg könyvről van szó. Arról, hogy milyen nehéz kilépni a megszokott vallási közösségünkből és így újrakezdeni; hogy sokszor tényleg a semmiben lebegés állapotával kezdődik – azt is megjegyzi a szerző, hogy nagyon sokan lesznek öngyilkosok egy ilyen lépés után, ha nem találnak kapaszkodót.

Van még két könyvajánlónk, egy 2020-as könyvről, amely az Exodus biblikus teológiai megközelítését tárgyalja, és egy migrációs teológia lehetőségeiről szóló. A lapszámot Dévény Istvánról írt nekrológ zárja, aki az Egyházfórum egyik első alapítója volt, a legvégére pedig egy adventi kalendárium került, két szösszenet – egy Nagy Szabolcstól és egy tőlem –, amely lehetőséget ad az ünnepek előtti elmélyülésre is.

Öröm és vízió

Persze én elfogult vagyok, de ha eljutottatok idáig az olvasásban, ti is láthatjátok, hogy igazán tartalmas lapszámot állítottunk össze, és bízom benne, hogy az ünnepi időszakban többeknek kedve támad és lehetősége is lesz kézbe venni. Én mindenesetre izgatottan várom a következő időszakot, hogy hová tud ez az egész kikerekedni. Annak is örülök, hogy

több keresztény felület szellemi terméke adódik össze ebben a lapszámban:

egyrészt a Keresztény Kultúra és az Egyházfórum összekapcsolódása egyértelmű, de Mártonffy Marcell – a méltán elismert keresztény közéleti orgánum – a Mérleg képviseletében és Gégény István a SZEMlélektől is szerepel ebben a lapban, ezért fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy nagy szükség lenne a hasonló profilú felületeknek arra, hogy közösen gondolkozzanak arról,  miképpen is jelenjünk meg és képviseljük közös értékeinket a magyar közélet és média piacán.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok, és örülök, hogyha kézbe veszitek, megrendelitek, olvassátok az Egyházfórumot is, amit itt tudtok megrendelni.