Lelket rakni a világba
Türelmes emberi alkotás és annak vizsgálata nélkül ki rakna lelket a világba? És hogy ki mennyit rakott bele, azt nem lehet profitban mérni. Vendégszerzőnk, Tóth Sára posztja.
Patetikus leszek. Bear with me.
Meghívtam egy műfordítót az egyik órámra. Sajnos ilyenkor előbb vagy utóbb elérkezik a kellemetlen pillanat, amikor valaki megkérdezi, és akkor el kell mondani a hallgatóknak, hogy nem lehet belőle megélni. És hogy a pénztárosok az Aldiban. Stb.
Ott volt egy végzett hallgatónk, akinek nemrég jelent meg az első regényfordítása. Hátul ült, és egyszer csak felszólalt.
„Multinál dolgoztam – mondta –, de otthagytam. Azóta olyan állást keresek, amiből fenn tudom tartani magam, de elég időm marad a fordításra. Amikor ezt csinálom, úgy érzem, hogy egy kis lelket rakok a világba.”
A teremben meglebbent a Lélek szárnya. Lehet, apróság, de amikor csak eszembe jut, elönt az öröm. Mintha azóta megnőtt volna az örömszintem. Hogy olyan a munkám, hogy lelket rakhatok a világba. Hogy olyan emberek vesznek körül, akik lelket raknak a világba. Lehet ezt így is nézni.
Ezzel telnek napjaim. Micsoda luxus! Az utolsó tanítási napon irodalomórán Huckleberry Finnről beszélgettünk. Egy kislány – tudom, felnőtt hölgy, de most is előttem van kerek, kislányos arca –, aki inkább csendben szokott ülni, egyszer csak beszúrta: „Olyan szép volt, amikor Huck eljut oda, hogy inkább pokolra kerül, mint hogy elárulja és feladja Jimet, az öreg rabszolgát, aki apja helyett apjává lett.” (Ugyanis az ilyesmiért kárhozatot ígértek neki a vasárnapi iskolai tanítók, és ő gyerekként el is hitte.) All right then, I’ll go to hell.
Délután műhely-szemináriumon vettem részt, ahol kolléganőm egy óangol vers fordítási nehézségeiről mesélt nekünk. Egy mesterszakos hallgatónk segít neki. Ő silabizálja ki és írja át az eredeti szöveget. Lelkesen mesélt a pontok és a pontosvesszők funkciójáról.
A türelem és az elmélyült figyelem spirituális tett. Lelket rak a világba. Tisztelettel adózik tárgyának, és ezzel megszenteli.
Felmutatja a lét és a létezők csodáját. Egyre mélyebbre és mélyebbre ás, mert tudja, hogy minden létező kimeríthetetlen mélység, és ezáltal mutat túl önmagán, a misztérium felé, amit Istennek hívunk. A művészet létrehozása és befogadása végső soron figyelemgyakorlás. Úgynevezett haszna nincsen. De a lelket a haszonnak még a gondolata is megöli egy kicsit. Türelmes emberi alkotás és annak vizsgálata – mind you, ez a második a bölcsészet – nélkül ki rakna lelket a világba? És hogy ki mennyit rakott bele, azt nem lehet profitban lemérni.
A pokol, írja Pilinszky, az a hely, ahol lemérik, hány kiló egy hattyú.
Lelket rak a világba a fiam, amikor egy aprócska műholdalkatrész fölé hajol, és hónapokig, türelmesen építgeti. Lelket rak a világba a másik fiam, aki heteken-hónapokon át görnyed a rajza fölött. Első önálló kiállításán egy évfolyamtársa azt mondta nekem: ezek a képek azért jók, mert türelemmel készülnek. Lelket rak a világba a férjem, aki a kamaszokkal eltöltött tanítási nap után embereket hallgat, lelkigondoz, lelkivezet, türelmesen figyel.
Lelket rak a világba a kórusvezetőnk. Amatőr kórus, most épp tenorhiányban szenved. Rezzenéstelen az arca, beültet néhány altot a tenorba. Beszervez segíteni régi kórustagokat. Beugranak a másik kórusának a tagjai. És mi is beugrunk a másik kórusba.
Az említett napom az óangol verssel még nem ért véget. Este volt a karácsonyi koncertünk a Rózsák terén a görögkatolikus templomban. Az utolsó szám két argentin karácsonyi népdal feldolgozása volt. Gitár, dob, zongora, ének, taps. A Kreol miséről méltán híres Ariel Ramírez műve.
Annyi mindenért érdemes volt megszületni és élni. Már az elég ok volna, hogy énekelhetek. Hogy is mondhatnám el, mekkora adag lelket rak a világba a latin zene?
A Lélek szárnya nemhogy lebben – csattog és táncol, és én is majd szétcsattanok az örömtől. Háromkirályok. Los Reyes Magos. Llegaron ya los reyes eran tres, megérkeztek már a három királyok, Gaspar, Melchor és a néger Baltazár. Arope y miel, le llevarán, y un poncho blanco de alpaca real. Szőlőszirupot, mézet vittek, és valódi alpakagyapjú poncsót. A nincstelen, vándor kisdednek. Türelmesen fürkészték az eget. Figyeltek. Észrevették a csillagjelet. Az újszülött arcánál, mondja kedvenc íróm, Marilynne Robinson, nincs nagyobb misztérium.
Névjegy: Tóth Sára a Harmat Kiadó alapító szerkesztője, irodalmár, egyetemi oktató, publicista. Fő érdeklődési területe a művészet és a vallás kapcsolata. Gyakorló keresztény, aki kérdezve él, hit és kétely teremtő feszültségében. Tanulmányai, kritikái és publicisztikái a kilencvenes évek óta jelennek meg magyar folyóiratokban és internetes oldalakon. Férjével Gödöllőn él. Két felnőtt fiuk van.